Méltóságteljes nyitánnyal indult a szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és a Gyermekfilharmónia közös rendezvénye, a hétvégén kilencedik alkalommal tartott Őszi hadjárat: pénteken előbb a Szent András-plébániatemplomban szentmisén vettek részt helybeliekkel a környékről és a határokon túlról az alkalomra verbuválódott hadi népek, majd a Templom téren az aradi vértanúkra, a székely határőrökre és a 200 éve született Gábor Áronra emlékeztek.
Az ünnepélyes megnyitót követően Hatos Mihály tábori lelkész kért áldást a huszárlaktanya udvarán az avatandó tíz méteres tartódon lengő négyszer öt méteres székely zászlóra.
A helyi huszáregyesület nagykorúsági évfordulóján avatták a székely zászlót
Az évenkénti őszi időutazás első perceiben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékeztetett Rusz Sándor szentegyházi polgármester, akik nemzetiségre való tekintet nélkül a életük árán is megtartották a szavukat. Közép-Európa szabadságharcának emléke felerősíti bennünk a eszményt, és a vértanúk emléke emberi szabadságpéldát szolgáltat. A helybeli huszárok ?48-as dala után elhelyezték a Templom-téri emlékműnél a kegyelet koszorúit.
Ha megmaradunk gyökereinknél?
A Szűzanya áldását kérték a hadjárat résztvevőire az ünneplők: a Mária-év jegyében, amelyet a csíksomlyói kegyszobor 500 éves évfordulója tiszteletére ünnepel a Gyulafehérvári főegyházmegye, együtt mondták el a laktanya udvarán a Miatyánkot. Elhangzott: pünkösdkor jelképesen visszaszállt a székelyek szent hegyére, a Hargitára a turulmadár ? a szívünkbe is engedjük be. A nagyméretű székely zászló a távolban élő honfitársainknak is üzen: hazavárja. Akik pedig lobogni látják, megérezhetik: a ha megmaradunk gyökereiknél, semmi se lehetetlen. A tárogatókísérettel énekelt Szózat után Opra Levente szavalt. A tábori lelkész áldást kért a zászlóra, székely és magyar népünkre; éberséget, kitartást és összetartást kívánt.
Szombat reggel közel száz lovas huszár és hatvan szekérnyi, viseletbe öltözött részvevő indult toborzóhadjáratra Szentegyházáról Lövéte irányába. A korhű, szabadságharci időket viseletükkel felidéző baráti társaságokból, határon túli vendégekből, néptánccsoportok képviselőiből, zenészekből álló, katonadalokat éneklő menet ?csudájára jártak? úgy a szentegyháziak, mint a lövéteiek, akik a kapuk elé kiállva integettek és jó hadjáratot kívántak a huszárok által vezetett díszes társaságnak. Szentegyháza, majd Lövéte központjában tartották a toborzást: a Hüpürcsös néptáncegyüttes tagjai járták a toborzótáncot, majd a körben álló székely ruhás lányokat, asszonyokat is megforgatták. A jó hangulatú rendezvény során felidézték a magyar történelem idei kerek évfordulóit, a szabadságharcok emlékét, melynek a toborzókörút is méltó emléket állított.
Csatajelenet a Vargyas-lázon
A hadjárat leglátványosabb része a Lövétéhez tartozó Vargyas-lázon tartott vágta volt, amely során a lovashuszárok sorokba rendeződve először lépésben, majd ügetésre váltva, végül vágtázva haladtak át a mezőn, többször is megismételve a ?csatajelenetet?. A vágtához készülődés közben egy részvevő meg is jegyezte: ?Adja Isten, hogy ezen a helyen sose lobogjon román, hanem csakis a székely zászló!? A vágtát követően a huszárok és az őket követő szekérkaraván tagjai átvonultak a Szeltersz-völgyébe, ahol bográcsban főtt pityókás tokkánnyal várták őket. Ugyanakkor az egyik szekér is hadtápot szállított: az ajándékba kapott mozgó konyha és ételágyú révén biztosították az ellátást. A kiadós ebéd után ismét felkerekedett a karaván: Szeltersz völgyéből a Majzoson keresztül a Nyilak útján értek vissza Szentegyházára, ahol ismét megcsodálhatták őket azok, akiknek erre korábban nem volt alkalmuk. A részvevők a szentegyházasfalvi templomtérre érve széledtek szét: a fáradtabbak haza, míg a mulatni vágyók a huszárbálba mentek.
Székely koszorúra érdemesültek
Idén adták át első alkalommal azt a kitüntetést, amelyet a szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és abránfalvi Ugron András Gábor alapított. 2014-ben a Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok által tartott gálaműsor keretében adták át négy, a Székelyföldön működő katonai hagyományőrzőnek, illetve az őket támogatók közül azoknak, akik a székelység identitásáért és összetartozásáért, saját múlt- és jelenkori történelmének jobb megismeréséért, megbecsüléséért kimagaslóan tevékenykedtek. A Székely koszorú kitüntetést elsőként a szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület létrehozói: Mihály József és Sándor Péter vette át, majd a sepsiszentgyörgyi Kádár László illetve a csíkszeredai Petres Kámán. Ugyanakkor az utóbbi években a székelység megmaradásáéért végzett példamutató tevékenységükért különdíjban részesítették Zsigmond Barna Pált, Magyarország csíkszeredai főkonzulját és Csige Sándor konzult, akik a rendezvény támogatói is voltak.
Bajtársias együttlét
A huszárok vasárnap, a reggeli szentmisét követően az aradi vértanúkról is megemlékeztek a szentegyházasfalvi templom előtti téren, ahol megkoszorúzták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. A hadjárat programja vasárnap is folytatódott: a Szelterszi gyakorlótéren ünnepi műsorokkal, ugyanakkor bográcsozásra, ügyességi vetélkedőkre, baráti beszélgetésre, borozásra, egyszóval tartalmas ősz eleji kikapcsolódásra várták az érdeklődőket.
Forrás: Székelyhon.ro, Molnár Melinda, Tamás Attila
A Fili közös koncertje a szentegyházi huszárokkal
A Fili közös hangversenye a szentegyházi huszárokkal - Huszárgyerek, huszárgyerek
Fotó: Tókos Attila, videó: Berlinger Gábor
