A zene nem ismer határokat, a zene mindenkit elvarázsol ha van mondanivalója, ha sikerül egy üzenet úgy megfogalmazni, hogy a varázslat megtörténjen – fogalmazott Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője. A közelmúltban Prima és Prima közönségdíjjal elismert 140 tagú gyermekfili, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia a hétvégén Békésen, Kétsopronyban és Kondoroson adott nagy sikerű, telt házas koncerteket.
Haáz Sándorral egyebek mellett beszélgettünk arról, hogy miért volt nagy élmény a gyerekek számára, hogy békési családoknál szállásolták el őket. A Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagyát emellett kérdeztük a közelmúltban megkapott Prima-díj jelentőségéről, több mint négy évtizede tartó sikerük titkairól és a közelgő karácsonyról is.
Szentegyházi Gyermekfilharmónia: nagy kíváncsisággal érkeztek
– Nagy kíváncsisággal egy nagy kalandra készen jöttünk Békés vármegyébe. Úgy láttam, hogy ez a kaland, a családoknál történő elszállásolás öröme és talánya hatalmas sikereket aratott – számolt be tapasztalatairól Haáz Sándor. – A gyerekek igazán lelkesek, az élmény feldobta őket, a buszon rengeteget meséltek a családokról. S azt hallom a visszajelzésekből, hogy ugyanez igaz a szállásadókra is. Egy olyan adventi találkozás és olyan pillanat történt meg, ami valóban elhozta az ünnepi várakozás örömét.
A fiatalok és mi felnőttek is szeretjük, amikor családokhoz kerülnek a gyerekek. A fiatalok jól érzik magukat, élvezik a helyzetet. Persze ahhoz, hogy ez így történjen, kell egy olyan meghívó fél, aki végigjárja, mozgósítja a helyi közösséget, amelynek tagjai vendégeket fogadnak. Így történt ez Békésen is, ahol a Guti-házaspár, a Farkas-házaspár, Izsó Gábor, a település korábbi polgármestere, Kálmán Tibor polgármester és a polgármesteri hivatal teljes mértékben támogatták, hogy itt legyünk. Úgy vettem észre, hogy nem bánták meg. Mind az elszállásolás, mind a koncertünk messzemenően felülmúlta az előzetes várakozásokat. Szép és jó találkozás volt ez.
Nagyon sokat tett értünk Völgyi Sándor, Kétsoprony polgármestere és Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere is, és köszönöm a három templom, a békési református templom, a kondorosi evangélikus templom és a kétsopronyi katolikus templom lelkészeinek és papjának a segítségét.
Prima-díjjal ismerték el a munkájukat
– Néhány napja Prima-díjat, illetve Prima Primissima-közönségdíjat vehették át. Milyen érzés volt mindez az Ön, az Önök számára?
– Gyomorszorító pillanatokat éltünk át, hiszen olyan hatalmas kaliberű művészek, sportolók és szakemberek társaságába kerültünk a díjátadó ünnepségen, ahova nem igazán illik a gyermekfilharmónia, hiszen amatőrködéssel nem szoktak Prima-díjakat kapni. Talán az szólhatott mellettünk, hogy több mint 42 éve létezik az a zeneoktatási kísérlet Szentegyházán, amit 1982-ben elindítottam. Ennek a folytonossága sokat számíthatott; sokat jelenthetett. Megszületett, kicsiszolódott egy olyan amatőr, látványos és lélektanilag is mély történet, amire fokozatosan felfigyeltek, elsőként otthon Erdélyben. Székelyföldnek mi vagyunk a kis kulturális nagykövetei, és nagy örömömre az elmúlt harminc évben Magyarországon is politikától, világnézettől függetlenül szeretik, amit csinálunk. A zene nem ismer határokat, a zene mindenkit elvarázsol, ha van mondanivalója, ha sikerül egy üzenet úgy megfogalmazni, hogy a varázslat megtörténjen.
– 42 éve működik a Szentegyházi Filharmónia. Hogyan tartható fenn egy rendszer ilyen hosszú időn keresztül?
– A gyermekek lelkesedését a közönség előtti fellépés biztosítja. A gyakorláshoz és a felkészüléshez való rendszert, kedvet és kitartást is a taps és a közönség szeretete táplálja. Természetesen minél színesebb turnékat, kiszállásokat, koncerteket szervezünk, annál nagyobb kedvvel fognak jönni a fiatalok. A mi falusi, még mindig hagyományőrző székely közösségünkben nagyon sokat beszélünk egy-egy turné élményeiről. Például a békési út, a családoknál való elszállásolás csodáit, igaz meséit is elviszik magukkal haza a gyerekek. Így pedig természetesen a kis testvér és a szomszéd gyermek is része szeretne lenni ennek a kalandnak.
– Hogyan szervezik a koncertturnékat?
– Az emberek hallanak a fellépéseinkről, híre megy a Fili koncerteknek, kedvet kapnak ahhoz, hogy meghívjanak, akár otthon, Erdélyben, akár itt Magyarországon. Sőt, egy évtizede már nyugatra is invitálnak bennünket. Hatalmas kaland volt megjárni Svédországot, Angliát vagy ezen a nyáron Hollandiát. Utóbbi országban egy magyar származású pap jóvoltából holland családoknál szálltak meg a gyermekek úgy, hogy egy szót sem értettek egymás nyelvéből. Valahogy azonban mégiscsak elboldogultak, valami minimális angollal megértették egymást, megtapasztalták a Google fordító előnyeit. A gyerekek turnénaplót vezetnek, és a családi naplófelolvasások után alig várják az újabb utakat, óriási a lelkesedés. Nekem nem kell külön nógatnom őket, ami számomra is nagy könnyebbség. A fiatalok ilyenkor még nem érzik, hogy mindez mit fog jelenteni számukra a későbbi életükben, de negyven év tapasztalatával mondhatom, hogy a családokban egyre fontosabbnak találják a zenei oktatást. Az anya énekel a gyermekével, az apa hegedül a leányával, minden családba belopózott valamilyen szinten a filis lét lényege, az, hogy énekelni érdemes. Rengeteg népdalt tudnak, és az otthoni ünnepek, családi együttlétek alkalmával gyakran nótára fakadnak. Ez a célunk, amit a fellépésekkel, a turnékkal és a rendszeres munkával értünk el.
– Melyek voltak a fordulópontok a több mint 40 évben?
– Mindig akadnak kihívások szép számmal. A legnagyobb és a legérdekesebb változás a rendszerváltás volt, amikor ’90-es évek elején Romániában homlokegyenest más világ lett, mint korábban. Megszűntek a kommunizmus szabályai, de amelyek helyettük jöttek, számunkra teljesen ismeretlenek voltak. A vadkapitalizmus és a „Csináld magad, Pajtás!” állapot köszöntött be, ki kellett kísérleteznünk a kiszállások, turnék megszervezésének új módszerét. Aztán elérkezett a század- és ezredforduló. A millenáris óriási élmény volt számunkra, együtt ünnepeltük koncertekkel a 2000-es év beköszöntét is. Megkaptuk az első magyarországi nagy elismerést, a Magyar Örökség-díjat 2004-ben. Az uniós csatlakozásunk meghozta pályázati rendszereket és az egyre merészebb turnélehetőségeket.
Ez lehet a siker titka
– Mi lehet a sikerük titka?
– A titok talán ott van, hogy amatőr együttesről lévén szó, műsorunkat mindig igyekszünk színessé, változatossá tenni, teli meglepő zenei vagy éppen látványelemekkel, teli humorral, szórakoztató pillanatokkal. Nem súlyos és nagy művekkel lépünk a közönség elé, hanem a gyerekek korának megfelelő gyermekdalokkal, játékos népdalcsokrokkal, vagy más népek jópofa dalaival. Egy zeneszám vagy dal 3-5 percnél tovább nem tart, és ez megengedi a közönségnek, hogy megmozduljon, tapsoljon. Nem egy fegyelmezett nagykoncertet adunk, hanem olyat, amely nem csak a „vájtfülű” vagy az erre nevelt hallgatóság számára jelent élményt, hanem a kisgyermekektől az idősebbekig mindenki számára fogyasztható. Fellépéseink kultúrafüggetlenek. Senkinek nem kell ahhoz zeneelméletet vagy zenetörténelmet tanulni, hogy élvezni tudja a műveinket. Törekszünk arra is, hogy egy-egy koncert hatvan percnél ne legyen hosszabb. Ennek ellenére Kétsopronyban 1 óra 20 percet álltunk és énekeltünk a templom szentélyében, de ezalatt úgy a közönség, mind a gyermekek nagyon jól szórakoztak.
– Milyen útravalókkal engedi a gyerekeket a színpadra?
– A gyerekekkel mindig megbeszéljük, hogy figyeljék a közönséget, szemeljenek ki egy-egy arcot, és a közönség visszajelzéseiből vegyék észre, hogy jól teljesítenek-e. Koncert után napokig van miről beszélni.
– Szinte a teljes adventi időszakot otthonuktól távol töltik. Miként élik meg a karácsony előtti időszakot?
– Igyekszünk az adventi időszakban olyan turnérendet kialakítani, hogy legalább karácsony előtt két nappal hazaérjünk. Idén december 22-én, vasárnap hajnalban érkezünk meg Szentegyházára. A negyedik gyertya meggyújtásánál már otthon vagyunk, már elmegyünk a templomba. Településünk közös ünnepén, a Karácsonyi kavalkádon már otthon leszünk, amelynek segítségével visszacsatolunk, és a karácsonyt már teljes otthoni értékben élik meg a gyerekek, teli azokkal az élményekkel, amelyeket itt kaptak, s szívesen mesélnek majd róluk. A karácsonyi időszakban sűrű a program: lesz Angyalbetlehem, ami egy helyi pásztorjáték a hagyományőrző csapat előadásában. Filiseink ugyancsak ott lesznek a 18 évesek bálján nézőként. Végül december 30-án óévzáró hangverseny. A koncertre kíváncsiak a szülők, a rokonok, néha vendégek idegenből. Ekkor bemutatjuk a gyermekfili fontos idei történéseit, az új dalokat énekeljük. Óvézáró búcsúhangverseny ez, amely mindig telt házat vonz. December 21-től december 30-ig tartó időszak az ünnep ideje, a gyerekek otthon családi körben ünnepelnek, és átélik újra azt a sok csodát, amit Magyarországon tapasztaltak, tapasztaltunk.
Forrás: Békés Vármegyei Hírportál (Papp Gábor)
Fotók: Katona Szabolcs
A kétsopronyi hangverseny
