Jó hosszúra szabtuk a pihenőt. Zongora, foci, napló... A reggelit Renate néni és közössége biztosítja (vajaskenyér, méz, lekvár), de fogy a tegnapi káposzta is! Délfelé a kíváncsibbak kimerészkednek a városba, fagyi, kórica, nézelődés. Az alaposabb városlátogatás szombaton lesz, addig még ki kell bírnunk. Berti, a meghívónk és Dániel Szidike a német bemondószövegen dolgoznak, az andelsbuchi templomi koncerten magyar és német énekeinkből válogatunk.

Andelsbuch tipikus alpesi falu, síparadicsom és siklóernyős gogos. Nagy szeretettel vár Hildegard, az étlapon helyi specialitás: őrölt húspörkölt makarónival és puliszkával, sok mártással. Pléhtányérjainkkal a sportlelátókon habzsolunk, epres puding a desszert. A bregenzi kisvasút néhai töltésén sétálunk Andelsbuch legfestőibb tájára: a völgyben épült villanyfejlesztő erőműházhoz. Az épület 1905-ben készült, ízléses századfordulói ipari létesítmény. Kies patakmederben élvezzük a borús, hűvös időt, tisztaságot, a rengeteg kőzetfajtát, egyesek sodronykötélen egyensúlyoznak, mások sziklára írják: Itt járt a Fili 2015. július 23-án. Csíki Miki visszhangot keres egy híd alatt, a többiek hosszú sorban szerpentineznek a buszokhoz.

Szereplés előtt az andelsbuchi háziasszonyok ajándéka rengeteg fajta tészta. Számításunk a hangversennyel kapcsolatban sikeresnek bizonyult: a vorarlbergi énekek hallatára a közönség állva tapsol. Ezalatt Katona Csabáék a templom háta mögött pörköltet készítenek nagyfalusi módra, melyre meghívjuk szeretett közönségünket. Késő estig folyik a vendégség, ami Virágh Szabolcs boraival még fényesebbre sikeredett. A hangulat kitűnő, dornbirni szállásunkra érve a nótázást nem lehet leállítani. A fedélzeten zendülés tör ki, a tanári szigor elleni lázadást éjjel három órára sikerül elfojtani, négy matróz fülét levágjuk.

KÉPTÁR 1. (Tókos Attila fotói)

KÉPTÁR 2. (Berlinger Gábor fotói)